A férjemmel csak egymásra néztünk és döbbenetet láttunk egymás szemében. Atya ég! Borzasztó volt szembesülni ezzel a dologgal. Elkezdtük a közös munkát, kisebb-nagyobb sikerrel. Pajti elkezdett egy folyamatos hágást, szinte mindent ezzel fejezett ki. Ha jó élménye volt azért, ha rossz, azért csinálta, folyamatosan így vezetett le mindent.

Dühös, támadó volt a viselkedése minden és mindenkivel szemben. A tréner javaslatára nyugtatót kezdtünk el adni neki, szerinte idegrendszeri problémája van, keressünk fel egy ilyen szakembert, készíttessünk vérvizsgálatot, ami alapján felállítható egy diagnózis, aztán a terápia. A kutyus kb. egy hónapon keresztül gyógyszerezve volt. Aztán begyulladt a füle, mint később kiderült a nyugibogyói tejfehérje alapú, ez a fülgyulladás allergiaként jelentkezett nála.

Viselkedésében továbbra sem volt számottevő változás. Elkeseredett voltam. Stressz volt minden séta, állandó küzdelem, vita, hogy ki vigye sétálni…. A sétákon képtelen volt nyugodt tempóban sétálni, rángatott a pórázon. A szocializálatlansága miatt rettegtem, ha kutya vagy bárki szembe jött velünk….

Aztán volt egy-két megértő gazdi, akikkel találkozunk, természetesen mindig behívható kutyákkal, vezényszóra ültek, játékból kihívhatóak voltak stb… Kérdezték, hogy kihez járunk, járunk-e suliba, mert ők szívesen ajánlják Enikőt. Nekik is ő segített. Aztán megjött egy nap Csenge Sanyival, akkor már látásból ismertük egymást és megadta annak a bizonyos sokak által emlegetett Enikőnek az elérhetőségét.

Ez volt a kezdő rúgás. Felhívtam és nagy örömömre fogadott bennünket. Enikő az első alkalommal lenyűgözött a munkájával! Felkészült volt, kutyusokat, eszközöket hozott, hogy pontosan láthassa mi a probléma, hol kell kezdeni a munkát! Éreztem igen, most vagyunk jó helyen. Láttam minden mozdulatán a hozzáértést. Szerettem, hogy szereti a kutyámat, nem lerúgja magáról, mint a másik tréner és benne hagyja abban az állapotban.

Enikő mindig játszott Pajtival a közös munka előtt vagy után. Megkaptam az alaptanfolyami anyagot és hetente egyszer, egyéniben találkoztunk. Mindent elmondott a lehető legegyszerűbb módon. Bebizonyította, hogy nem problémás a kutya, a rendszer nem jó, amivel nevelem, hogy ha én ideges, feszült vagyok ő is az. Ha nincs szabály, akkor mi a fenét akarok betartatni és sorolhatnám még mennyi, de mennyi apróság van, amin elcsúsztunk.

A másik tiszteletem felé (és nekem ebből látszik, hogy ő milyen ember, milyen fontos neki az, amit csinál és mennyire elhivatott) az pedig az, hogy egy tréning sokszor nem egy óra nála. Soha rá sem nézett az órájára. Az edzésén a kutya mutatta meg meddig tart az aznapi foglalkozás! Pontosan tudta, mit akar látni a foglalkozás végére a kutyától és mit akar látni tőlem. Amíg nem volt ez meg, addig nem volt vége az aznapi tréningnek. Na ilyet csak az élsportolóknál láttam, tapasztaltam, meg nála. Nem hiszem el, hogy van még ilyen ember, aki nem csak a lóvéért dolgozik, akinek fontos a munkája minősége, a kutyák szeretete, akinek mindegy milyen idő van, vagy tegnap mennyire fáradt el vagy szétesik a feje a migrénjétől. Ő bejön a kutyasuliba és csak azt látod rajta, hogy már minden rendben van, mert őt feltöltik, meggyógyítják a kutyák és elemében van!

Pajti már egyáltalán nem hág, tudunk sétálni nyugiban, pórázrángatás és póráz nélkül is. Megtanult játszani a kutyákkal, megmutattuk neki Enikővel, hogy a bicaj, a sétabotos sétáló ember, a futó sem az elsőszámú közellensége. Az autók veszélyesek és hangosak, de ha ordít nekik, semmi nem lesz jobb. Meg kell szoknia őket, mert a városhoz tartoznak.

Vezényszóra ül, fekszik, megáll, marad. Mindezeket az eredményeket nyugibogyók nélkül, Enikő módszerével értük el kb.2 hónap alatt!! Magamnak kell adnom időt, hogy a régi rossz élményeket, amiket átéltünk Pajtival felválthassák a jó élmények, a közös sikerek. Nem kell stresszelni a séták, feladatok alatt, mert mindent lazán, jókedvvel csinálunk!

Enikő és mindenki, aki hozzád vezetett és részt vett a velünk való munkában, beleértve a négylábú trénereket is, hálásan köszönöm nektek, számomra felbecsülhetetlen értékeket kaptunk tőletek! KÖSZÖNÖM!!!”